Jóval szilveszter után...

Itt vagyok... Tudom-tudom... Nem írtam jó sokáig, de ennek megvan az oka... Úgy volt hogy szilveszterezni a kis Gézával megyek... A srác a falu rappere, csak Lil' Gezza néven tolja az ipart... Amúgy kajak tehetséges a srác, egyszer még lesz belőle valaki ahhoz képest, hogy még a 8 általánosa sincs meg. Olyan igazi gettószökevény a srác. Szóval vele indultunk neki a szilveszternek. Már reggel 8kor a kocsmában kezdtünk, mert ugye adni kell az érzésnek. Hoztuk is magunkkal a kis spórolt pénzünket, ami nem kis összegben kerekedett ki. a tizedik sör-jéger után már eléggé színesnek láttuk a világot, és Géza az asztal tetején nyomta a rappet, én meg bólogattam rá, mint az a bizonyos kutya a kocsik ablakában. Géza meg csak tolta. Hihetetlen, hogy milyen cuccok jönnek kifelé a száján. Én leestem a székről az ámulattól(és a röhögéstől), amikor ilyen sorokat pakolt a kisgyerek:
"Oláh Guszti besétált a Media Marketbe
lenyelt egy kábelt, de a kémia átverte"
Szóval tud a srác. Hozzáteszem amikor ezek történtek, még csak reggel 9et ütött a falon lógó kakukkos óra... Bár ekkor már búvárpálinkát ittunk bőszen. Ez egy nagyon alattomos, de annál különlegesebb ital. Szükséges hozzá egy jó korsó Szalon sör, és mellé egy kupica lehetőleg 70 kacsacsőrös (azaz 70%-nál magasabb fokos) pálinka. Fogod, a kupicával együtt elmeríted a páleszt a sörben, és húzóra betolod. Na mi ezt adagoltuk magunkba... Én a fonalat a 8. búvárpálinka elfogyasztása után vesztettem el... Olyannyira, hogy a kép január 3-án lett meg, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy szántóföldön fekszem agyonfagyva, de még mindig részegen a Gézával egymást átkarolva! Felébresztettem valahogy és elindultunk... És találtunk egy várost... A táblára előtte kiírva: Königshofen!!!!
Valami emlékszerű a földrajzórákról bevillant tudat alatt, hogy láttam én már ezt a nevet... Gyorsan átkutattam a memóriát, és a merevlemezvizsgálat után rájöttem... A kurva életbe, Königshofen Németországban van, Frankfurt és Stuttgart között!!!!!
Gyorsan átfutott egy pár variáció a fejemben a túléléssel kapcsolatban... Összeszámoltam a pénzösszeget ami nálunk volt, némi zseb és üregvizsgálat után: 4000 jó magyar forint... Ami nemhogy a hazaútra, még kajára sem elég, főleg hogy egy faluról van szó, ahol nem nagyon van valuta csencselő iroda... Persze a magyar ember nem elveszett lény, úgyhogy nekiálltunk gondolkodni, mivel tudnánk pénzt keresni. És igen, kukáztunk... Összeraktam magamnak egy dob-szerű valamit a hulladékból, elkezdtem dobolni, a Géza meg nyomta a rappet. Szóval utcazenészek lettünk. A németeknek meg nagyon bejött, szórták az eurót a kis fullcap-be... Így álltunk neki gyűjtögetni, és túlélni... 3 nap után azért rájöttünk, hogy annyit nem tudunk összeszedni, hogy hazajussunk, németül meg egyikünk sem beszél, szóval max az Aldiban tudtunk vásárolni Activiti show szerű kommunikációval. Nekiindultunk gyalog az útnak, közben kis stoppolás is belefért. Majd egy-két sztorit abból is elmesélek, ha eljön az ideje. Most legyen annyi elég, hogy január 19-e van, és hazaértem... Bár már a rendőrök is kerestek, meg minden... Muterék már majdnem benne voltak a KékFényben is... De előkerültem, élek... És lesz mit mesélni az elkövetkezőkben is... :)

Karácsonyi mulatság

A karácsony az ajándékozásról, meg a szeretetről szól, tudom... De azért egy kis szórakozás is belefér a családi banzájozás közben. Természetesen nem hagyhattam én sem ki, hogy elmenjek kicsit bulizni. Szóval meg is indultam a Gerzsonnal, meg az Ivannal bulizni egyet... Gondoltuk nem megyünk messze, csak valahol a városban dínomdánomozunk egyet. Neki is álltunk tölteni a Dzsókerben... Mivel törzsvendégek vagyunk, rávettük a pultos Marcsit, hogy nyisson már ki nekünk. És mivel tisztában volt azzal, hogy a fogyasztásunk az ipari méreteket ölt, neki is jól jött egy kis plusz lóvé... Szóval a jókedélyű dumálgatás közben, fogyott is a lőre elég szépen... Igazság szerint nekem a 14. jéger-sör kombó után elvágták a képet... Úgy volt, hogy majd elmegyünk az Univ nevezetű helyre bulizni, mert retro party van... Úgy volt, hogy az Icukáékkal ott találkozunk majd. Igazából nem sok képem van az estéről, annyira kottán voltam, hogy magam mellé estem... Ma találkoztam az Icukával, aki a következő kérdést szegezte nekem:
- Tegnap kerestelek a buliban... Megtaláltalak???
A veszélyes, hogy fogalmam sincs róla... Ráadásul a buli tegnap előtt volt, nem is tegnap... Eléggé error volt szegény lány fejében...
Az Ivan is ma reggel hívott fel:
- Azt hiszem jól sikerült a tegnapi buli. Semmire sem emlékszem és egy pályaudvaron vagyok ahol főleg németül beszélnek. Lehet csütörtökön nem megyek be melózni"
Hát... Közöltem Ivannal, hogy ne aggódjon a csütörtök miatt, mert ma péntek van...
Szóval vannak kisebb problémák... Én szerencsére hazataláltam valahogy. A Gerzson is betalált a buliba, és voltak alkotmányok ott is. Ma dumáltam vele reggel a buszmegállóban, és előadta a meghatóan szomorúnak induló történetét:
- A csaj azt mondta szakítsunk, de én nem is ismerem..
Szóval ilyen mifelénk egy durva buli... És mivel holnap ugye szombat, ma is megyünk... Méghozzá nyitóbulira, a város új klubjába... Majd jelentkezem... Most húzok vissza dolgozni... Csak haza kellett jönni, kicsit írni nektek... Meg mert otthon hagytam a munkásruhámat... Lehet kicsit szétszórt vagyok... Vagy nem???

Netbörtön

Na szega mindenki!
Gyors karácsonyi helyzetjelentés...
Képzeljétek, ma délelőtt a kocsmában leüzleteltem a Misibá' fiával (a Gusztival) egy számítógépet néhány littyó' tabisra meg egy kis házi páleszra... Szerintem nem volt fer üzlet, de minden igazi trógernek kell otthonra egy ilyen gépezet... Ideális minden féle-fajta célra... Például nyomon követni a bor árának növekedését, a legolcsóbb kocsmák felkeresését, megnézni a meccseket a neten, meg minden egyéb trágyát csinálni... Csak, hogy ne kelljen az ecsethez nyúlnom.
Beüzemeltem a PC-t, és rögtön regisztráltam magamat egy társkereső oldalra... Mert ugye muter egyre csak mondja, hogy kéne már egy asszony nekem, meg unoka neki, hogy legyen kit dédelgetni...
Kicsit talán túloztam a személyleírásnál... Mert hát nem vagyok 198 cm magas, 70 kg , izmos kocka hassal rendelkező férfi pornó modell... De találtam a saját arcképem helyett egy rendkívül jóképű valami latin modellcsávót...
Igaz, hogy nem egészen én vagyok, de aki belém szeret az úgy is elfogadja majd a hibáimat... Szóval totálisan rabul ejtett az internet világa... Öcsém, ugyan ez a cucc mint egy börtön... Egy netbörtön!
Na én csúszok is vissza a kocsmába borral piramisozni, úgy tudom az őseim között vannak egyiptomi építészek is...
Mert hát én egész jól bírom 11-14 téglaliterig a dolgot...

Mert kell egy csapat...

Szóval ahogy mondtam, futballozom.
Papi ezt már nagyon régen belém nevelte. Már 4-5 évesen ott terelgetett PMFC meccsen a B középben a sör és dohányszag kellős közepén.
Eléggé tehetségesnek számítottam még tízenakárhány évvel ezelőtt a pécsi kölyökcsapatban, dehát jött a züllés, és ahogy MisiBá' mondja, elittam a tehetségemet.
Apropó MisiBá'... Az edzőnk. Az úriember valamikor 30-40 évvel ezelőtt még a vajdaság egyik legjobb játékosa volt, aztán valahogy elsodorta az élet ide hozzánk. Igazi lakása nincs is, hanem fent lakik a szőlőhegyen, lényegében egy présházban. De neki az jó, mert gondozhatja a szőlőt, meg beköttette a júpíszít, mert a sportcsatorna kell!
Szóval ő a mesterünk. Alapvetően van szeme ehhez a játékhoz, csak nem mindig használja. Kicsit kattant az öreg, de azért csípem a búráját.
A szakmai stábhoz tartozik még Magdi néni, a szertáros. Ő az a fajta nő, akivel nem jó ujjat húzni. Múltkor a postás Józsit úgy elverte egy gereblyével, hogy 3 hétig nem tudott járni. Csak azért mert nem hozta a Kiskegyedet, ami a kedvenc újsága. De így legalább magasfokú a közbiztonság a helyi meccseken. Nem volt balhé már vagy 15 éve a pályán.
A játékos keretünk elég sokszínű... A szó mindenfajta értelmében. A kapusunk a Pszicho. Hát ős sem egyszerű ember. Bodybuildernek készült, csak valami szteroidot benyomott, amit nem kellett volna, és a hasizmát 3 nap alatt tömör zsírréteg váltotta fel. Ráadásul a sok anyag az idegrendszerét is labilissá tette. Annyira, hogy ha csúnyán néznek rá, két esetvariáció van(példát is mondok):
- Múltkor a Pszicho elment meglátogatta az Icukát. Ő a helyi örömlány, majd később mesélek róla. Szóval az Icuka azt mondta neki, hogy csúnya az a heg a hátán. Na ezen annyira feldühödött, hogy az Icuka kezét keresztültolta a a fogason. Frankón szétszakadt a keze.
- A másik eset az volt, amikor a postás Józsi lánya, a Verácska odament hozzá, és megkérdezte tőle, hogy bácsi te a krampusz vagy? (a történethez hozzátartozik, hogy Pszicho kéményseprőként melózik, és a kislány 4 éves). Na Pszichot ez úgy felkavarta, hogy elfutott a falu végébe a nagy tölgyfához, és egész nap ott ült bömbölve.
A söprögetőnk a Lajos. Na ő egy nagyon jó ember. Bár származását tekintve roma, de ahogy ő hangoztatja: "pusztuljon ki a világból az összes cigány". De alapvetően nyugodt, kimért, és dolgos ember. Tényleg az a fajta roma, aki úgy él, ahogy mindenkinek kéne. Nem iszik, nem dohányzik, nincsenek rossz szenvedélyei. Mintaember. Mondjuk futballozni nem tud, de lelkiismeretesen csinálja, 43 éves létére...
A jobb és a balbekkünk a Slimajov ikrek. Öcsém, ez két kő kemény benga asszem Bolgár gyerek, akiket megkülönböztetni totál nem lehet. De frankón. Talán annyi, hogy az Ivan kicsit gyorsabban fut. De ennyi. És kajak megsértődnek, ha összekeverik őket. Mondjuk az Ivan az munkatársam, múltkor megoldottam a problémát, és "véletlenül" belekentem a hajába egy kis diszperzitet. Na azóta tudjuk, hogy akinek fehér folt van a fején, az az Ivan.
A középpályánk az olyan hol van, hol nincs. Mondjuk a kemény a Vang Jan Luo... A csávókám egy Kínai étterem vezetője, és kemény mint a Brúszli... Öcsém, múltkor kajak szétfejelte a szögletzászlót... De ketté... Szóval kicsit elmeháborodott a csórikám. Meg hatalmas nagy seftes a gyerek. Mindent elad "occón"... Bár ugye ez relatív. Aztán ott van még a Sutyi, a Győző, meg a Trakesz... Nekik csak a nevük érdekes, de annyira érdektelen lények, hogy ha nem lennének, kajak észre se vennénk őket...
Aztán van még a Töpszli. Na az a kisgyerek nincs 16 éves se, de úgy tolja, hogy már most ilyen urbán legenda. Messi-t meg CR-t ha összegyúrják még akkor is kajak alázza... A pöcsén megállítja a labdát a kölyök. Az egyetlen baj vele, hogy vékony mint az a bizonyos tisztasági betét, és van vagy 140 centi... Azzal szoktuk basztatni szegény gyereket, hogy a labda akkora mint a felsőteste... És nem is tévedünk sokat ilyenkor.
A csatársorban meg ugye vagyok én, meg a Sittes Gerzson. De mi csak Gerinek hívjuk. Sittesnek is hívjuk egymás között, de ha ezt meghallja, tutira csinál a csontjainkból egy 2000 darabos 3D puzzle-t... Szóval ez így nagyjából a kezdőcsapat. A cserék, azok hol vannak, hol nincsenek. Van 40 igazolt játékosunk, de abból ez a 11 ember aki általában ott van meccseken, a többiek azok hol vannak, hol nincsenek... Viszont kajak jó kis gárda vagyunk. Az idén a cél MisiBá' szerint a feljutás... Szóval pörgetjük a dolgot keményen. most a bajnokságban a 4. helyen állunk, de szorosan ott vagyunk az élmezőny seggében, mint a lila vibrátor a Terry Black-ében... Szóval tavasszal legyűrünk mindenkit...

Bemutatkoznék...

Szép napot a kedves olvasóknak...

Fura így elkezdeni valamit, de úgy döntöttem, hogy megteszem, és megosztom az életemet a néppel. Muter úgyis azt mondja, hogy az életünk egy brazil szappanopera. Hát akkor most elkezdem, bemutatom nektek a mindennapokat, mert itt folyik ám az élet... Meg a bor.. De abból jó sok...
Szóval szevasz mindenki, én a Király Sanya vagyok. A haverok is így hívnak: A Király Sanya.
Mert állítólag fogalom vagyok.
Egy Szabolcsfalu nevű városrészben élek, Pécsen. Igazából nem is városrész, hanem egy külön világ. De azért Pécshez tartozik. Szóval itt élek muterékkal. Sajnos nem tudtam elszakadni tőlük. Bár hozzáteszem tényleg csipázom az öregeket.
A muter valamikor szövőnő volt, vagy mi a rák... Most meg simán nyugdíjas. A papi, az még mindig nyomja az ipart. Hivatalosan autószerelő az öreg, de most egy gumisnál dolgozik. Vagy, ahogy ő hívja: a kotongyárba'. A papi az egy külön világ. De majd még úgyis mesélek róla bőven...
Szóval hát 27 vagyok... Munkámat tekintve szobafestő... Szeretem a munkámat, amikor nem kell csinálni. Mert inkább élek a futballnak, mint hogy dolgozzak. A helyi majdnem sztárcsapat kapitányhelyettese vagyok. A PécsSzabolcsi SE a megye legjobb csapata lenne, ha tudnánk focizni... De az még nem nagyon megy. Viszont a lelkesedés az k*rvára megvan. De frankón. Az edző, a MisiBá' az múltkor a kocsmában meg is mondta, hogy sosenem látott még ilyen összetartó gárdát...
Ja igen, a családom. Szóval van még egy nővérem, a Margit. ő már túl van a 30on, és hát elég rosszul viseli. Meg mondjk nem is az a kifejezett szépség a 160 centi-120 kilójával. De ő már elköltözött itthonról, mert kiment külföldre. Finnországban recepciós vagy mi. Mondjuk nem félek, hogy eladják mert mint mondtam, nem jó bőr szegényem. De azért csipázom. Meg van egy hugom, a Julika. Na ő viszont baszott jól néz ki, de ilyen késői gyerek szitu. Még csak 17, de viszont a faszik sorban állnak a kertkapu előtt miatta. Vigyázok is rá, mint a szemem fényére. A mostani csávójának, a Feri gyereknek is megmondtam, hogy ha testileg megpróbál érintkezésbe keveredni vele, én megfogom a heregolyóit, és a szemgolyóival helycserés támadást eszközölök rajtuk... Szóval a családom az így néz ki... Meg van még egy családtag, a Hejneken. Ő a kutyánk. Durva tenyészeb. A Károly bácsiék fejlesztették ki, totál bio módon. Szóval a kutyusunk egy ilyen rotweiler-németjuhász-puli keverék. Nagyon randa egy dög, viszont istenesen jó házőrző, ahhoz képest, hogy ilyen zsebkutya méretnél nem sokkal nagyobb. De múltkor a postás Józsit is úgy megtépte, mint Zorán a gitárt...
Szóval hát így elöljáróban ennyit szerettem volna... Aztán fogok úgyis gyakran írni, mert most nincs munka, meg karácsony van.

Szóval békességet mindenkinek!