2012. december 23., vasárnap

Bemutatkoznék...

Szép napot a kedves olvasóknak...

Fura így elkezdeni valamit, de úgy döntöttem, hogy megteszem, és megosztom az életemet a néppel. Muter úgyis azt mondja, hogy az életünk egy brazil szappanopera. Hát akkor most elkezdem, bemutatom nektek a mindennapokat, mert itt folyik ám az élet... Meg a bor.. De abból jó sok...
Szóval szevasz mindenki, én a Király Sanya vagyok. A haverok is így hívnak: A Király Sanya.
Mert állítólag fogalom vagyok.
Egy Szabolcsfalu nevű városrészben élek, Pécsen. Igazából nem is városrész, hanem egy külön világ. De azért Pécshez tartozik. Szóval itt élek muterékkal. Sajnos nem tudtam elszakadni tőlük. Bár hozzáteszem tényleg csipázom az öregeket.
A muter valamikor szövőnő volt, vagy mi a rák... Most meg simán nyugdíjas. A papi, az még mindig nyomja az ipart. Hivatalosan autószerelő az öreg, de most egy gumisnál dolgozik. Vagy, ahogy ő hívja: a kotongyárba'. A papi az egy külön világ. De majd még úgyis mesélek róla bőven...
Szóval hát 27 vagyok... Munkámat tekintve szobafestő... Szeretem a munkámat, amikor nem kell csinálni. Mert inkább élek a futballnak, mint hogy dolgozzak. A helyi majdnem sztárcsapat kapitányhelyettese vagyok. A PécsSzabolcsi SE a megye legjobb csapata lenne, ha tudnánk focizni... De az még nem nagyon megy. Viszont a lelkesedés az k*rvára megvan. De frankón. Az edző, a MisiBá' az múltkor a kocsmában meg is mondta, hogy sosenem látott még ilyen összetartó gárdát...
Ja igen, a családom. Szóval van még egy nővérem, a Margit. ő már túl van a 30on, és hát elég rosszul viseli. Meg mondjk nem is az a kifejezett szépség a 160 centi-120 kilójával. De ő már elköltözött itthonról, mert kiment külföldre. Finnországban recepciós vagy mi. Mondjuk nem félek, hogy eladják mert mint mondtam, nem jó bőr szegényem. De azért csipázom. Meg van egy hugom, a Julika. Na ő viszont baszott jól néz ki, de ilyen késői gyerek szitu. Még csak 17, de viszont a faszik sorban állnak a kertkapu előtt miatta. Vigyázok is rá, mint a szemem fényére. A mostani csávójának, a Feri gyereknek is megmondtam, hogy ha testileg megpróbál érintkezésbe keveredni vele, én megfogom a heregolyóit, és a szemgolyóival helycserés támadást eszközölök rajtuk... Szóval a családom az így néz ki... Meg van még egy családtag, a Hejneken. Ő a kutyánk. Durva tenyészeb. A Károly bácsiék fejlesztették ki, totál bio módon. Szóval a kutyusunk egy ilyen rotweiler-németjuhász-puli keverék. Nagyon randa egy dög, viszont istenesen jó házőrző, ahhoz képest, hogy ilyen zsebkutya méretnél nem sokkal nagyobb. De múltkor a postás Józsit is úgy megtépte, mint Zorán a gitárt...
Szóval hát így elöljáróban ennyit szerettem volna... Aztán fogok úgyis gyakran írni, mert most nincs munka, meg karácsony van.

Szóval békességet mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése